Szigorúan ellenőrzött vonatok avagy a doboz új élete
Itt a folytatás. A múltkor írtam egy dobozról, amit nagyon édes barátaimtól kaptam és fogalmam se volt, hogy mit csinálok vele. Egyet tudtam biztosan, teteje az lesz!
Ilyen volt:
Gondolkodtam, hogy mit tudnék vele kezdeni, aztán ránéztem a komódon szétömlő csekkekre, számlákra és eldöntetett. Számlatartó- szortírozó lesz belőle. Fehér akril alapozóval lefestettem-csak úgy- átabotában. Ettől olyan uszadékfa fílingje lett. Előre csavaroztam két lábat, hogy hátrafelé dőljön egy kicsit, ne csússzanak ki a csekkek, aztán minden fakkra szegeltem egy kis fatáblát, ami jelzi, milyen számlák gyűlnek itt "hűs halomban". Tetejére, oldalára pecsétmintát transzferáltam ( és ekkor jutott eszembe Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok c. film...hátha valaki nem látta itt, egy kép...)
Na, vissza a valóságba! Ilyen lett:
Ilyen a teteje:
Csekk-hegyek:
Oldalról, felülről:
Itt a vége, fuss el véle. Ja és teteje nem lett!