Bizony a magyar nyelv egyik turpissága, a gyerekek nagy bánatára, hogy ugyanazt a hangot kétféleképpen is írhatjuk. Ehhez találtam  néhány praktikát, hátha így könnyebben megjegyezhető. 

Az egyik: 

Kitalálunk egy mesét, lehetőleg minél furcsábbat, szokatlanabbat, majd lerajzoljuk. 

 A bagoly elindult korcsolyázni a folyóra. Meglátta ezt a harkály, aki egy lyukas fán kalapált és azt kiáltotta. Vigyázz bagoly, veszélyes! A gólya, csőrében a pólyással, arra gondolt: milyen hülyeség egy lábon állni, mindig elzsibbad. A pólyás mosolyogva nézte. Közben Mihály a kalyibához ballagott, bement és rakott még fát a kályhára..... lehet folytatni másféle szavakkal más képekkel, történettel. A végén könyvvé összefűzve megalkottuk a NAGY ELIPSZILON MESEKÖNYVET.

Másik ötlet a MINDEN NAPRA 3 SZÓ:

Ehhez szükségünk van egy falapra, 3 csipeszre, némi festékre.

Ezekkel a csipeszekkel három ly-s szót felcsíptetünk és valami jól látható helyre rakjuk. Néhány nap után csere.

A harmadik:

Találjunk ki rövid verseket: (Nem kell, hogy túl sok értelmük legyen...ezeknek sincs!)

Régi ez a kalyiba                                                                   hú, de forró a kályha. (népies változat) :)                                           

Nagy hólyag az ibolya, savanyú a mosolya                                         

bezzeg a szép mályva, magát, hogy imádja. ( Urbánus vált.)

Ennyi elég mára, vár engem a könyvem meg az ágyam (szabad vers)